A golyós fegyver belövése - avagy "kinek mi a pontos"?

A magyar vadászok közössége megosztott. Ne tessék megijedni, itt nem a manapság minden vadászati témájú periodikában megjelenő „összefogásé a jövő” és hasonló morálisan építő dolgokról lesz szó, nem lebecsülve azok fontosságát, hanem egy minden vadászt érintő kérdésről lesz szó a golyóspuska belövéséről. Nem hinném, hogy sok olyan vadász lenne kishazánkban, akinek ne lenne legalább egy golyós fegyvere. Azok az idők elmúltak, mikor a halandó jáger, pláne ha apróvadas területen vadászott csak a társaság kartonos puskájával vadászhatott nagyvadra. Napjainkban bár nem éppen európai módon, de könnyebben golyósfegyverhez lehet jutni akár milyen régóta vadászik is az ember. Sokakról tudok, akiknek

Egy szép lövés és ami mögötte van

Kakas! – Kiáltják a hajtók. A vadász megpillantja a madarat, ahogy a kék égen úszik felé. Fél lépés a lövés irányába, elindul a derék, s miközben a lövő a puskát vállhoz emeli, már a madár farka végére mutat a cső. Mikor felér a tus az archoz, a mozdulat felgyorsul, a cső megelőzi a madarat, és ahogy a csőréhez ér a célgömb, pattan a puska, a fácán röpte megtörik, gombócként hull a puskás lába elé. Egy szép lövés, ami az egész napot sikeressé teheti és akár még évek múltán is felemlegetik a vadásztársak, nagy dicsőség, amire – valljuk be férfiasan – a legtöbben akik puskát fogunk, vágyunk. De minden lövés úgy sikerül, ahogy szeretnénk, ahogy fent leírtam? Szerencsére nem, egyrészt, mert már

Publikációim
Korábbi bejegyzések

Tagság

Támogatóim